7. Ketten, kétfelé.

Naruto és Sadami egymás mellett ültek a farönkön, mint fél órával azelőtt, hogy a két idősebb titokzatosan elment.
-Szerinted megkeressük őket? - veti fel az ötletet Naruto.
-Hát már indulnunk kéne. Nem várhatunk addig, amíg ők végeznek a pukkadozásukkal.
-Furcsán viselkedtek, nem gondolod? Szerinted összevesztek?
-Fogalmam nincs. De van egy ötletem. Te megkeresed Yut én meg a Senseied és szóra bírjuk őket. - vigyorog a lány. -Hátha így jobban ki tudjuk deríteni mi van.
-Ja, egy próbát meg ér. - áll fel Naruto magával húzva a lányt.
-Akkor egy óra múlva újra itt. Remélhetőleg már mind a négyen. -int a szöszi vissza miközben eltűnik a fák között, arra amerre a lila indult. Sadami ugyan úgy tett, csak szintén a másik irányba a maszkos nyomát követve.

-Ipjapacs Kakashi. -csap Sadami egy fatörzsre, pár méterre a maszkostól, aki egy vaskos ágon ülve bújja a könyvét. -Mizu?
-Mikor indulunk?
-Hát, egészen pontosan -néz a lány költőien a csuklójára, mintha ott lenne egy láthatatlan karóra- most! -a férfi unottan összecsukja a regényt, leugrik. -Mit tudsz Yuról, amúgy?
-Köbö százhetvenöt centi, hosszú, lila haja van, nagy, zöld szemei, bosszantó, tenyérbemászó és ezeket nagyon is élvezi. De te vagy a húga, te többet tudsz, nem?
-Azta rohadt, micsoda humorzsák vagy, Kakashi! Már majdnem nevettem is! -tapsolja meg a férfi humoros megnyilvánulását; amit persze kifejezéstelen arccal adott elő. -Na, de most komolyan. Mindketten elindultatok másfelé, talán történt valami?
-Nem szükséges beavassalak lényegtelen részletekbe. Ahogy sejtem, Naruto épp őt keresi, érzem a chakráját az egész erdőben. Ha megtalálta, indulunk, végezzünk minél hamarabb.
-Hmm. Pedig teljesen azt hittem, hogy jóba lettetek... érdekes. Na, szedelődzködj, menjünk vissza a táborhelyünkre, ott van a gyülekező.

-Hali Yuriko-banya. Végre meg vagy! - kiáltja integetve Naruto, miközben az egyik kisebb virágos réten ülő lányhoz szalad, aki megint csak ignorálja a fiút. -Már mindenhol kerestelek. Mi újság? -telepedik le Yu mellé. 
-Mit akarsz? - kérdezi a lila még mindig maga elé bambulva. 
-Hát csak annyit hogy indulnunk kéne. Mármint Sadami szerint. 
-Aha. Még valami? - néz a fiúra már gúnyosan unottan, ami a szöszit kicsit meglepi. Még nem bánt vele ennyire lekezelően, ezért nem tudja hogy mit kezdjen vele. Lehet hogy az életvidám, csipkelődő, és kacér viselkedés csak egy álca lenne és mögötte egy kedvtelen, bunkó, komoly lány bujdokol? -Hát,nem nincs igazából, vagyis... Rossz kedved van? Kakashi Sensei miatt? Furcsa volt ez a ketten kétfelé jelenet reggel. Mi történt? - rohamozza meg a kérdéseivel Naruto. 
- Honnan veszed hogy rossz kedvem van? - erőltet egy vicsort az arcára Yuriko. Naruto csak nagy szemekkel bámulta a lányt akiről újra lehervadt a mosoly. -Nem igazán akarok róla beszélni. Főleg nem neked. - áll fel a földről, majd lassú léptekkel elindul vissza felé. 
-De hát, Yu. Tudok beszélni a Senseijel, csak mond el mi a baj. Azt hittem kedvelitek egymást. -lohol utána a fiú. 
-Ne hívj így...Egyébként nem szükséges, mert jól hitted. Csak...mindegy. Siessünk. A többiek már biztos visszaértek. 
-Oké-zsoké. De tényleg, tök kíváncsi vagyok mi miatt rágtatok be egymásra. Mint valami rossz házaspár. - nevetgél mögötte a szöszi. 
-Na idefigyelj, te kis idegesítő vakarcs. Ha még egy szót szólsz amíg vissza nem érünk, akkor lecsapollak és a véredben fogok fürdeni, megértettük egymást? - fordul vissza hirtelen Yuriko. Naruto csak mozdulatlanul áll, és levegőt visszatartva bólogat mint aki másodpercek alatt megnémult.

 -Bepakoltatok, Szalámi? -áll meg Yuriko a húga előtt, körmeit nézegetve. 
-Törnének le azok a karmok...-köhécseli Sadami, mire Naruto elmosolyodik. Eléggé szórakoztatónak találja a testvérek hajbakapásait. -Be hát. Emeld azokat a sonkákat, Észak-Keletnek megyünk tovább. 
-Onnan hosszabb, te szerencsétlen. 
-Mozogj már, te két lábon járó sertés, te! Azt akarod, hogy azonnal jelentést tegyünk és otthon dekkoljunk további életünkben? Sok sikert, én tuti nem! Kerülő úton megyünk, téma lezárva. -Nézzenek oda! Lekezelő, parancsolgató, céltudatos... Máris jobban hasonlítasz a húgomra. -bólogat elismerően a lila hajú. Hirtelen a nyakába karol a szöszi srác, szinte megfojtva őt. -Mi a rothadókecskepatát művelsz?! -ereszti az öklét a srác arcába, aki hátrabukik. 
-Basszus téves szám. -nyöszörgi az orrát masszírozgatva, majd a mozdulatsort megismételvén a másik lányon, aki hagyja magát szorongatni. -Na, elmúlt már a feszkó? -kérdezi halkan Naruto. 
-Nem, de már rajta vagyok, hogy kiderítsem, mi van. Talán, ha megérinteném valamelyiket, megkereshetném a fejükben. 
-Nagyszerű, és... mi a terv? 
-Mi vagyok én, kézi lexikon?! Nincs még terv. Sosem voltam jó ebben! Gondolkozz már te is! 
-Tudod, Sada, én GENIN vagyok, nem a Hokage főtanácsosa! Elvileg te okos vagy! 
-Két napja még kretén voltam! -kólintja most viszont fejtetőn a fiút, aki inkább beletörődik a lányok szeszélyeibe, és Kakashi mellé húzódik. 

-Öhm. Hali nővérke. Mizu? -közeledik Sadami éppenhogy  feltűnően kedvesen a még mindig szótlan és mereven lépkedő testvére felé.

-Mit szeretnél tőlem? - sétál tovább a lány. Ma valahogy senkit nem vesz figyelembe.
-Csak annyit akartam kérdezni, hogy, hogy érzed magad. Mert tudom hogy nem vagy jó kedvedben. Minden szavaddal felzabálod az ember lelkét, és ez tipikus "sértődött Yuriko" viselkedés. Szóval, ki vele, mi bántja a lelked ?! - üt egyet gyengén a rózsaszín lányka a másik vállába.
-Megkérhetlek hogy mondjuk.... Ne érj hozzám? Mert nem akarom hogy engedély nélkül az emlékeimben turkálj. -vigyorog rá Yuriko "ha nem teszed, meghalsz" stílusban.
-Oké, nyugi szivi csak kérdeztem. Igazából annyit akartam hogy te emlékszel-e egy Uchiha Sasuke nevű fiúra. Avarrejteki szökött ninja. Naruto csapattársa volt, mint az a rózsaszín barbie. Mert nekem valahonnan ismerős a neve. - folytatja Sadami elterelve a lány figyelmét. Mielőtt válaszolni tudott volna, megállt és nem tudott mozogni, a teste másra hallgatott. Ugyancsak ez történt Kakashival aki mögötte pár lépéssel stoppolt le.
-Tudhattam volna. -sziszegte a fogai között a lány mikor az addigi rózsaszín kobak helyett egy szőke hajkorona tűnt fel.- Idegesítő kis...
-Na szóval. Mivel ti nem voltatok hajlandóak elmondani mi van, kiderítjük saját módszerekkel. - tűnt fel előtte a húga eredeti kiadásban. -Most az lesz hogy, vagy magatoktól elmondjátok mi történt, hogy fújtok egymásra mint két macska, vagy addig tapizlak titeket míg ki nem derítem. 
-Naruto felvette az alakodat, míg te elkészítetted a jutsud. Mikor lettetek ti egy csapat, mond? -Tudtam, hogy nem fog könnyen menni. De ha már ez a majom is eljutott arra a szintre, hogy kiterveljen valamit, ami ellened is hat, akkor te is eljuthatnál oda, hogy beszélj. -pakolja magát karba tett kézbe a kiscsaj. Hirtelen felcsillan a szeme, és közelebb lép, tenyereit magasra emelve az áldozatok felé mutatva, furán integetve vele.- Vagy talán a Jazz Kezekre bízzuk?! 
-Nem történt semmi, vágod? Csak nincs kedvem egy olyan férfivel osztozni a levegőn, aki pornót olvas álló nap és álmomban még fogdos. Cöh. 
-Oh, érdekes sztori, azt hittem, az eseted! -vigyorog győztesen a kishúg, mire a nővére csak tehetetlenül morog. 
-Kakashi, nem bánnád, ha kicsit visszanézném a mai napodat? -sétálgat Sadami a maszkos felé, akit az egész jelenet mintha hidegen hagyna. Egyből feltűnik mindenkinek, hogy ő nem áll ellent. Yuriko szinte már vért izzad, ahogy a fejében azért imádkozik, hogy Kakashi törjön ki a csakraszálak bénító öleléséből. Húga már érne hozzá a férfi vállához, mikor végleg eltörik a mécses. -ÁLLJ! 
-Huh? -vakargatja a fejét Naruto, majd elvigyorodik. Sikerült a terv végülis. 
-Kakashi... Véletlenül meglátta a jeleket a gerincemen, és...izé.. szóval rájött. -mondja halkan Yu. Egyszerre aztán mégis kihúzza magát, majd pökhendin folytatja. -Aztán elkezdett sértegetni. Még azt hiszi a kis küklopsz, hogy neki mindent szabad, hát nem! Élvezheti örökkön-örökké tartó haragom, luxus panorámával a fájdalmas, hosszas kínok közötti halálra.Na engedj el, éhes vagyok. 
-Most ezt az egészet elismételnéd? -értetlenkedik Naruto, de mellette Sada ijedten meresztgeti szemeit. Ő egészen biztosan értette a szavakat, csak hirtelen nem tudott mit kezdeni. Kakashi rájött a titkukra, s megbántotta Yu-t. Sada kérdése meg lett válaszolva, de sajnos -nem sajnos- ettől csak még többet akart tudni.

(Annyira szomorú hogy nem szerettek komizni T.T de mindegy megpróbáljuk bevezetni azt a rendszert hogy minden csütörtökön kirakunk egy új részt, és reméljük kevésbé fogjátok elfelejteni :3 -Fanny & Andi )