8. A Démon meg a Démon.

-Most már, hogy kimondtad, már meg is nézhetem, nem? -élénkül föl a rózsaszín hajú, és azonnal a nővéréhez lép, miközben szép lassan elengedi a jutsuját. Válaszra nem várván végig simít nővére jobb karján.

"Yu kicsit feljebb ült, haját átfésülve a nyaka mögül a bal oldalára.
-Mond, Kakashi, várnak téged odahaza? -kérdezi a lány csillogó szemekkel.
-Ja. A küldetések, amiket még mindig nem pakoltam sorrendbe, azok mind ott várnak az asztalomon.
-Hm, ha jól, értem, szabadúszó vagy..Hm. -harap alsó ajkába Yuriko, majd kicsit lejjebb cibálja a topját. -Izé....hideg van, nem ülnél kicsit közelebb, hátha attól jobb lesz?
Kakashi furcsán érezi a lány feltűnő közeledését, de valahol vágyik rá. Szívesen közelebb ült volna, de a mégis a távolságtartás győzött. Yuriko kissé dühösen arrébb fordul, hogy félig hátat fordítva üljön - Akkor ne.-mormolja csendben. Kakashi tekintetével végigpásztázza a lány egyenes gerincoszlopát. Apró sötétebb elszíneződéseket vesz észre rajta. Felemeli a kezét és végighúzza a lány hátán. Éppen hogy csak megérinti a bőrét egyre erőteljesebb, fekete egyenletes vonalak, jelek és görbék összehangolt egyvelege tárul a szeme elé. A lány gyorsan a hátához kap, visszafordul és összegörnyed mintha valami éles fájdalom hasított volna bele. Hátrébb húzódva próbálja takarni a pecsétet, de már késő.
-Oh. Sajnálom, csak észrevettem hogy valami furcsa van a hátadon. - távolodik el a maszkos. 
-Csodás, tényleg. - nézi a sátor sarkát Yuriko.
-Az ott egy olyan pecsét, mint amivel a jinjuurichikbe pecsételik a démonokat? - keresi a lány tekintetét Kakashi.
-Nem vagyunk jinjuurichik, de igen, ezek is afféle démonok. Gonoszak, nincs saját formájuk mint például a Kyuubinak. Nincs fizikai állapotuk. De gondolom feltűnt hogy fekete a chakránk van és nem hétköznapi jutsujaink vannak. Nem olyanok amit csak úgy meglehet tanulni akárkinek. Ne és ez a mi kis élettársunk miatt van.
-Éreztem hogy valami miatt vagytok ilyen erősek és nem saját erőből. Ha jól értelmezem a szavaidat akkor ha nem lenne ez a démonod, akkor gyenge kislány lennél, annál is kevesebb intelligenciával. - mondja teljesen kifejezéstelen arccal a férfi.
-Ohh. Szóval azt akarod mondani hogy egy buta lúzer kislány vagyok? - rakja keresztbe a kezét a lány a mellkasa előtt.
-Nem szó szerint.
-Ó dehogy nem. - vigyorodik el keserédesen Yuriko miközben ránehezedik Kakashi lábára. -Meséld már el hogy lehet valaki ekkora érzéketlen tahó? A legféltettebb titkunkat mondom el neked, elnézem hogy álmomban molesztálsz, még a figyelmem száz százalékát is élvezed, és aztán azt mondod hogy lúzer vagyok? - ordít fel Yuriko hangja a maszkos gondolataiban. Kakashi csak tágra nyílt szemekkel bámul maga elé. "Ez fájt."- hallja a lány a maszkos fejében felvillanó gondolatot.
-Az lehet. - válaszolja még mindig gondolatain belül Yuriko. -De tudod mit nem értek? Hogy ezt miért pont egy olyan mondja akinek kölcsön-sharinganja van. Már rég halott lennél ha nem lenne az a szarod. - pöcköli meg Yu Kakashi fejpántjának vas részét. Kakashi még mindig a fejében keletkezett fejfájással harcol, mikor válaszol.-Nem tudok ehhez mit hozzáfűzni. Szemét becsukva várja a reakciót. Nem mer a lány szemébe nézni.
-Te istenverte.... - sziszegi a lány mint egy kígyó aki éppen támadni készül. 
 -Ahh, titkolsz még egyéb tényeket magadról? Kényszerítem a nővéred, és mindent kiszedek belőletek! -üti meg a fülüket Naruto hangja, majd Sadami nevetése.
-Basszus. -forgatja a szemét Yuriko. Valahogy a húga mindig rosszkor érkezik. -Most megmenekültél Kakashi. Köszönd meg szépen ezeknek a majmoknak ha kimész. De ha legközelebb sértegetni szeretnél, nem fog érdekelni hogy hányan, és kik nézik végig a halálod. - közvetíti az üzeneteket Kakashinak majd felpattan, kihúzza a sátor cipzárát és kilépve a friss levegőre nagyot nyújtózik, ásítozva, mintha csak éppen kelt volna. " 

-Basszameg, Yuriko, te pöcs! -engedi s egyben löki is el Sada a lányt, majd görcsösen ökölbe szorítva kezét párszor belerúg a földbe, ahol ezáltal berepedezik a talaj. -Hogy lehetsz ekkora nyomorék, mond?! Ez nem egy olyan dolog, mint megenni valaki csoki pudingját! Hogy tehetted ezt?! 
-Állíts már magadon, ha a pöcköd átvált Bijuu formába azonnal érezte volna. Kiderült volna, így is, úgy is! 
-Nem erről van szó! Sátorpajti leszel az áldozatunk tanárával, kit zavar. Bele esel az áldozatunk tanárába, legyen. ELMONDOD NEKI A LEGHŐBB TITKUNK AZ MÁR MINDEN CSAK NEM OKÉ! -detonálódik, de nem érnek el a szavak nővéréhez. Ő épp azon agyal, mért áldották meg egy ilyen kistesóval, mondjuk, egy rúd szalámi helyett.
-Örülj neki, végre valakinek elsiránkozhatsz esténként, hogy mennyire utálod a szörnységet! Nem igaz, Naruto?! Te aztán tudnál mesélni, egy kis megtiport Jinjuurichi életét élvén ti aztán egymásra találtatok! A Démon meg a Démon.... 
 -Dugulj már el! -pofozza fel Sada olyan erővel, hogy egy pillanatra Yu eszméletét veszti. Pillanatok alatt magához tér, és föltápászkodik. Gonosz vigyor terül szét arcán, majd egy gonosz kacaj kíséretében előre lép. Még az előbbi ájulás miatt szédelegve, fejfájósan belekapaszkodik Narutoba. -Megéltük azt a napot is, hogy ez a nyomi lesz itt a legértelmesebb! Na, szöszi, miután a sensei-ed egy bunkó, a húgom pedig egy alvilági démon viselkedészavarral, lehetek az új legjobb barátod! -Nem tudom eldönteni, hogy női szeszélyek, vagy komolyan beszélsz-e... Démon testvérek...? De hiszen...csak 9 démon van, nem? 
-Démon és Démon között is van több féle, na usgyi, cipelj egy kicsit, aztán mesélek. Mostmár úgy is mindegy!

-Szóval ha jól értem, a ti démonjaitok, tulajdonképpen szellemek? - kérdezi Naruto miután végighallgatott mindent amit Yuriko róluk és a bennük rejtőző démonokról mesélt.
-Anyám, te tényleg reménytelen vagy. A szellemeknek mikor nincs fizikai állapotuk had kérdezzem már meg? - mondja Yu majd a tenyerét az arcára tapasztja.
-Ez nekem már túl magas. - mondja Naruto a fejét vakargatva. Yu egy nagy sóhaj kíséretében csak egy "Hát persze" kijelentéssel kommentálja.
-Valaki átvenné kérem? Leszívta az agyam. - fordul hátra hogy megnézze jelentkezik-e valaki a feladatra.
-A mid? - kérdez vissza Sadami, egy gúnyos mosoly kíséretében. -Na de menj arrébb, amúgy is rossz hatással vagy rá. - löki arrébb a lilát aki egyébként egyáltalán nem állt az útjában.
-Chh, de nagy lány lettél hirtelen. - néz rá Yuriko meglepetten. -Jó szórakozást, fiatalok. - lépked hátrébb a lány. Kakashi követi a szemével mikor elsétál mellette a lány, de az még egy eltévedt pillantásra sem méltatja. Egész végig figyelt, mikor mesélt Narutonak, elbűvölte a lány tudása, lenyűgözte mind az az információ amit elmondott, és elszomorította hogy ebből Naruto egy kukkot sem értett. Yuriko okos volt, nagyon is, és ezt már ő is tudta. Átérezte hogy megbántotta, bocsánatot akart kérni, de nem volt ereje a lány szemébe nézni. Majd talán később, még nincs felkészülve rá hogy újra megízlelje a lány tényleges dühét.

-Mond csak...a faludbéliek... elfogadnak titeket? -teszi fel Naruto kérdését kicsit hangulatát vesztvén. -Fogalmazzunk úgy, hogy falubélit csupán hetet láttam eddig, és ebből négyet megöltem. Nem valami jó arány, mi? -mosolyog Sada. -A falusiak utálnak minket. Tökéletesen úgy bánnak velünk, mint egy megszokott Jinjuurichivel. Téged már elfogadtak, de mi örökké csak egy probléma leszünk nekik. 
 -Értem. Na és mond csak, Yu igazat beszélt? Valóban ti is tudtok ilyen transzformációs támadásokat, mint én és Kurama? 
-Haha. Hát, lényegében ja. Csak amíg Kurama öklösözget veled és melletted harcol, addig mi folyton veszélyben vagyunk, amíg azt az erőt használjuk. A chakra rángat minket, nem pedig fordítva. Az akaratunk sokszor nem válik valóra. Utálom ezt a retkes bérlakót, kis smucig genya. 
-És ha ezt most hallotta? 
-Hahó! Egy entitánsról beszélünk, ennek nincs füle! Alakja is csak olykor olykor!
-Bocsi ha kiakasztalak, izé...nem vagyok valami zseni féle. 
-Nyugi van. Én se. Hülyének születni kell, bamm. 
-Istenem, de rég vártam valakire, aki megért! 
-Ki hitte volna, hogy pont akkor találod meg, mikor eljön érted két dark csaj, hogy most magukkal vigyenek. 
-Ember csempészet áldozata lettem. 
-Jujci.
-Mért ekkora titok, hogy mik vagytok?
-Az átlag úgy reagál, mint Kakashi, vagy megijednek, sajnálnak. Nekünk arra nincs igényünk.    De te ismered a témát, nemde? Azok a tekintetek... El se rejtik a gyűlöletüket. Mintha jól esne nekik látni a szenvedést, irányítani akarnak és rabként kezelni. Eszközként. -borul ki a lány, hangja egyre csak remeg. Nővére megmondta. Kettejük közül Sada viseli rosszabbul. Naruto viszont megérti. Átélte az egészet, és így vélekedett ő is, míg nem tapasztalt igaz barátságot. Szerette volna éreztetni együttérzését, törődő s gondoskodó lenni, bíztatni őt. Óvatosan a lány keze után nyúlt, ujjait az övéibe fonva, meleg kezével erősen megszorítva a rózsaszín apró, hideg csuklóját.
A kezénél fogva kicsit megrántja a már így is ijedt lányt, és ahogy a lendülete a fiú felé löki, kap egy kósza puszit az arcára. Vörös fejjel Naruto tekintetét keresi, de ő zavarában a kék eget kémlelte. Sadami tudta, hogy csak nem akar a szemébe nézni, feszültnek találta. Mivel nem volt ideje kimutatni tetszését, egyszerű mozdulatsorral reagált. A szöszi nyakába vetődött, egy szoros, puha öleléssel ajándékozva őt. Hátulról hallotta, ahogy nővére máris extázisba esett az aranyos jelenet láttán, ettől egy széles vigyorral, elengedve Narutot, nevetésben tört ki.