2. fejezet: Kretének?

-Ne olyan hevesen, lányok. - fogta meg hirtelen a két lány kezét Kakashi, és egy erős mozdulattal ellökte őket egymástól, és a fekete füst elszállt.
Naruto térdre esett, aztán egy nagy puffanással biztosította, hogy egész teste a talajjal barátkozzon.
-Miért álltál velük szóba? - áll meg közel hozzá Kakashi.
-Nem tudtam, hogy kik ők, meg amúgy is; már éppen kiszabadultam volna, ha maga nem jön és avatkozik bele, Sensei. - morogja Naruto miközben próbál felkelni.
-Persze, akkor azért fogtál 1 perc alatt padlót.
-Csak láttam, hogy a földnek szüksége van egy ölelésre. - túr bele a hajába a szőke rámenevő.
-Aha. - teszi magát alapállásba Kakashi, mintha a veszély eltántorgott volna melegebb éghajlatra.
-Ohh, olyan ismerős vagy nekem. Nem találkoztunk mi már valahol? - húzódik gúnyos, de mégis kérkedő mosolyra a lila hajú lány szája.
-Bingo Könyv. Mögöttetek vagyok négy lappal. - válaszolja Kakashi, mint akit kicsit sem riasztott vissza a lányok előbbi mutatványa.
-He? Szóval ez a két boszorkány benne van abban hülye könyvben? - kérdezi Naruto azzal a tipikus  "Te most szívatsz" fejjel.
-Istenem..-süti le a szemeit a Másoló Ninja. -Ha nem csak mindig a Rámenen járna az eszed, hanem mondjuk néha tanulnál is, tudhatnád. - förmed rá.
-Ööö. Akkor kik is ezek? -kérdez vissza.
-Akuma Yuriko, és Akuma Sadami. A Víz Országából jöttek, és egyenként körülbelül olyan erősek, hogy az Akatsuki bármelyik tagját meggyaláznák. Testvérek, és nagyon erős genjutsukkal rendelkeznek. Igen, erősebb genjutsuval, mint az a jutsu, amit az imént tapasztalhattál. A lila hajú Yuriko, a rózsaszín meg Sadami. - hadarja el a rövid bemutatást, a két -eddig ismeretlen- lányról.
-Sadami.- néz újra elmélyülten a genin a fiatalabb lányra.
-Ohh, ez nagyon kecsegtető, hogy te mindent tudsz rólunk, de igazából mi semmit rólad. Beszélgessünk kicsit. -mondja Yuriko miközben felhajtja a fejét, egyenesen Kakashi szemébe néz, immár a két különböző színű szempárba. Feketeség veszi körül, belepi az elméjét, és nem tud uralkodni a testén, nem tud mozogni. - Sadami, figyelj a kölyökre hogy ne próbáljon beleavatkozni. - Ez volt az utolsó, amit még Kakashi tisztán hallott abból, ami körülötte történik.

                                                                             ***

Feketeség; őrületbe ejtő végtelen feketeség veszi körül minden irányból, mintha egy fekete lyuk legbelsejében álldogálna.
-Hali, szépfiú. - áll meg előtte a lány, aki a smaragdzöld szemeivel vizslatja az előtte álló férfit, aki úgy érzi, hogy minden titkát tudja, a lelkéig hatol a pillantásával. -Neved?
-Hatake Kakashi.- válaszolja rezzenéstelen arccal.
-Oh, tényleg, mostmár tudom, ki vagy. Te vagy az a messze földön hírhedt, Másoló Ninja. Ugyebár. - lépked körülötte párat Yuriko, miközben két ujját végighúzza Kakashi ruháin, majd újra megáll előtte.
-Az Uchihák sharinganja. Furcsa. Mindegy is. Az arcodra jobban kíváncsi vagyok, mint arra. hogy az a vacak honnan van. - mosolyodik el, pont úgy, mint aki éppen bontja a karácsonyi ajándékát. Hosszú, vékony ujjaival végigsimít Kakashi maszkján, amitől azt a rémület kerülgeti.
-Ne merészeld. - morogja az orra alatt.
-Mert mi lesz? Megharapod az ujjam, amikor már nincs rajtad ez a buta álarc? Vagy talán úgy érzed, ki tudsz menekülni mi előtt megteszem? - hosszú körmeit beleakasztja a maszk szélébe, és 1 centire lehúzza azt. Hirtelen rúgást érez a jobb oldalán, majd megtörik a jutsu, és Yuriko körülbelül 3 métert repül. -Az istenit is, mit tud ez a kis lurkó, amit te nem tudsz megállítani, hugi? -mondja bosszankodva az éppen a földről felkelő lány.
-Bocsi, de nem tudom minden klónját egyszerre a füstben tartani. - mondja Sadami miközben a megmaradt 1 darab árnyékklónt szúrja egy késsel szíven.
-Hát, sajnálom, hogy abbamaradt ez a játék...Kakashi- mondja ki a férfi nevét egy kicsit szórakozottan. -Majd máskor folytatjuk. Most valami fontosabb elintézni valónk van Sadamival - kacsint utoljára a földön térdelő Kakashira, majd nyugodt léptekkel Naruto felé közelít.
-Mégis mért jöttetek? Mit akartok Narutotól?! - zihálja a maszkos, még mindig nem heverve ki a jutsu utólagos hatását. Még nem szerezte vissza teljesen az irányítást a chakrája fölött, így csak követte a szemeivel Yuriko lassú lépteit. Gyanúsan a mozdulatlanul álló másik testvér felé tekintett. Ám annak hűlt helye volt, akármerre nézett, nem látta őt.
-Csak nem engem keresel? -hallotta a fülébe suttogni Sadamit, aki ebben a pillanatban már egy kunait szorítva a férfi nyakához, tartotta őt sakkban. "Gyors" -gondolta Kakashi, de amint ezt fejben kimondta, már fekete chakraszálak szorították, amik egyre feljebb és feljebb kúsztak ernyedt testén. A lányok biztosra mentek, hogy nehogy akadályt jelentsen bárki is.
-Mit akartok tőle? -ismételte magát, ezúttal higgadtabb hangnemben.
-Hát nem kell máris rosszra gondolni, férj jelöltet keresünk Sadaminak, és úgy hallottuk, ebben van a Kyuubi, hát azt hittük, legalább egy ninja zseni lesz, de most, hogy eljöttünk érte, elég nagyot csalódtam... -adja elő magát Yu a szöszi fiú vállát támasztva, gondterhelt arccal.
-HOGY MIVAAAAN?! -szólalnak meg a vészharangok a húga fejében. -E-erről szó sincs, mi a halál?! -pánikol, mire a nővére gúnyosan elkacagja magát.
-Csak vicc volt, vicceltem, Istenem, fenomenális vagyok! -tette másik kezét a szívére a lila, közben fennhangon röhögcsélt. -Huh, Sada, látnod kellett volna a fejedet!
-Na várj csak, amíg hazaérünk, fúú, de ki foglak nyírni! -morogta a fiatalabb.
-Próbálkozni ér! - ölt nyelvet rá a másik.
-Úgy érzem magam, mintha egy brazil szappan operába csöppentem volna...Dattebayo...-tűnődik Naruto. -Sensei, minden veszélyes shinobi ilyen kretén...?
-Kretén, mi? -suttogta sötéten Sadami. Hirtelen vízklónok jelentek meg, ami meglepte a szemtanukat, hiszen nem láttak egy kézjelet sem, s a csere olyan gyorsan történt a klón s az igazi lány között, hogy még maga Hatake sem vette észre. Yuriko karba tett kézzel hátrébb állt, amolyan "na ez jó lesz" félén. Két klón azonnal egy idézéssel indított. Két bazinagy, félelmetes, éjfekete kutya jelent meg, vadul és türelmetlenül morogva és szörnyű hangosan ugatva. A legijesztőbb talán az volt bennük, hogy hiányzott a szemük. Naruto lefagyva meredt a korcsokra, mire egy-egy klón mérgezett tűkkel sorozta be két karját, egy másik a háttérből ugyanazzal a csakrahurokkal, mint a sensei-jét, mozdulatlanná tette, majd az igazi tűnt fel a sok közül, egy fekete chakrapengével a kezében. Rámarkolt Naruto pulóverének nyakára, a fejével egyvonalba rángatta, a pengét a tarkójának szegezve.
-Milyen gáz...Konoha hősét tizenhárom másodperc alatt -szólt élesen, de halkan, a szavai fröcsögtek a gyűlölettől- leverte egy 'kretén'...